DIVATKREÁTOR

 

Női lapozó Online Magazin

2010.október 22.

A megasztárok öltöztetői - Megbánták, hogy belevágtak?

 

Akad köztük olyan, aki komoly tervezői múlttal rendelkezik, néhányan egyetemi hallgatók, valaki pedig még a mikrofon látványától is megrémül. Egy valami azonban összeköti őket: mindannyian a Divatkreátor versenyzői. Csupán egy hetük van, hogy elkészítsék a Megasztár versenyzőinek ruháit, bár a nagy munka közepette volt idejük, hogy lehuppanjanak a Párisi Nagyáruház varázslatos panorámájú loftjának kanapéjára, és meséljenek múltról, tervekről, no meg persze a feszített tempójú jelenről.


Az Andrássy út egyik hatalmas faajtóján túl, öt emelet magasságban egy meseszép kreatív műhely rejtőzik. Nevezhetnénk varrodának is, de ottlétünk néhány perce után kiderült, hogy ez nem szimpla szabászműhely, hiszen a skiccek, a sminkpult, a reflektorok egészen mást sugallnak: itt zajlanak a nemrégiben indult Divatkreátor című műsor felvételei, és itt készülnek a versenyzők ruhái is.

A halomba állított cipős dobozok és sztenderen lógó ruhák között Görög Zita péksüteményes zacskóval a kézben várja, hogy elkészüljön a sminkje. Gyorsan egyeztetjük az interjút, de közben már tovább is állok, mert 8 fiatal tervező vár, akiknek mindössze négy napjuk van az aktuális műsor ruháinak elkészítésére. Bevallom, hogy a rekordidejű ruhatervezés hatalmas misztérium számomra, de spekulációk helyett inkább Martin Krisztina mellé ülök, aki skicceibe bele-beleradírozva mesél az épp készülő ruháról. "Lakatos Yvette öltözékét készítem, és mivel a magyar dalé lesz a főszerep pénteken, így magyaros inspirációk után kutatok." Muszáj feltennem a kérdést, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan dolgoznak együtt az énekesekkel. "Egy ruhapróba van, ami nagyon kevés, hiszen ha testhezálló öltözéket szeretnék készíteni, nem elég, hogy a fellépés előtt ráadom a versenyzőre." Négy nap, egy ruhapróba, és egyetlen varrógép hangját sem hallom. Akaratlanul is izgulni kezdek.


Néhány székkel odébb Dudás Judit rajzolgat. "A Kreába jártam, mikor másodévben indultam a Triumph Inspiration Award pályázaton, amivel kijutottam Pekingbe. Ez egy nagyon fontos mérföldkő volt, mindemellett Lakatos Márk asszisztense voltam, így sikerült bekerülnöm a véráramba. Utána dolgoztam színházaknak és filmes produkciókban is." A versenyzők között akad olyan is, aki szimplán rajongásból és a divat szeretete miatt jelentkezett a műsorba, míg mások - ahogyan Judit is - már magabiztosan mozognak a szakmában. Kérdés, hogy ez szül-e feszültséget a tervezők között. Judit szerint kicsit sem, sőt kétsége sincs afelől, hogy a jövőben lesznek köztük szakmai együttműködések.

Viszálykodásról tehát nincs szó, ami ennél az óriási közös asztalnál mégiscsak zavaró tényező lenne. Átülök Cséfalvay Fanni mellé, aki teljesen belefeledkezett a magyar népművészettel foglalkozó méretes könyvbe. "Szíj Melinda ruháját készítem a héten, és úgy döntöttem, hogy az ékszereken köszönnek majd vissza a magyaros motívumok, amiket most keresek." Már vártam, mikor említi valaki a Megasztár legkülönösebb figuráját. A tervezőknek szakmai tudásuk mellett olykor pszichológiai síkra kell lépniük, hiszen egy zárkózottabb személyiséget muszáj kinyitni a színpadon, ehhez pedig megvan az eszközük: az öltözék. "Melinda az egyszerű vonalvezetésű ruhákat szereti, ennek nem akarok drasztikusan nekimenni, bár a színpadi öltözéket el kell túlozni. Azt tervezem, hogy a ruha komolyságát egy nagyméretű kiegészítővel töröm majd meg, remélem, ez könnyedebbé, nyitottabbá teszi majd az összhatást."


Valljuk be, hogy négy nap alatt még a jóisten sem tudna öltözéket tervezni és kivitelezni egy három- vagy négytagú bandának, így ilyenkor marad a styling. Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez a lehető legkényelmesebb feladat, gondoljunk az egész napos ruhabeszerző körútra, és az olyan bosszantó apróságokra, mikor a fellépő cipője talpán véletlenül fenn marad a fehér címke. 

Talán Katona Bálint tűnik a legizgatottabbnak, ide-oda rohangál a loftban, vagy az anyagok között matat, vagy az asztalán keres valamit. Sejtem, hogy feltartom a munkában, de megkérem, hogy üljünk le a kanapéra dumálni, csak néhány perc. Muszáj? - kérdezi, én meg bekapcsolom a diktafont. "Nem könnyű úgy ruhákat tervezni, hogy nem csak a szakmai zsűri bírálja őket. Az énekesek ízlésének is meg kell felelnünk, a műsor készítőinek, és persze a nézőknek. Ha valakire csak zakót lehet adni, ám legyen, ez ellen már nem akarok harcolni." Ez az első olyan pillanat, amikor ténylegesen az oly sokat emlegetett és kritizált magyar öltözködési kultúrára terelődik a szó, bár kétségem sincs afelől, hogy Bálint is inkább a külföldi, felszabadultabb trendeket preferálja. "Nem volt könnyű elfogadni, de ha úgy alakul a szituáció, hogy unalmas fehér inget kell adnom a versenyzőre, már nem tépelődöm azon, hogy mivel lehetett volna ezt felcserélni. A lehetőségekhez és a rendelkezésre álló időhöz mérten próbálom megtervezni a lehető legizgalmasabb öltözéket." Látom, hogy túl erősen szuggerálja a varrógépeket ahhoz, hogy tovább faggassam. Később kiderül, jobb is, hogy nem nyomultam, ugyanis Bálint nehéz helyzetbe került: elkezdte tervezni a Tankcsapda-számhoz illő outfitet, mikor kiderült, hogy a fellépő inkább a Csavard fel a szőnyeget című dalt énekli. Vajon mi a hasonlóság Lukács Laci és Fenyő Miklós művészete között? Épp annyi, amiből nem lehet összehozni egy szerelést.

A fal mellett álló sztendereken sorakoznak a múlt heti adás ruhái, Kiss Márk pedig akkurátusan pakolgatja egyik fogast a másik után, majd mosolyogva mesélni kezd, mikor a styling és tervezés közti különbségekről, előnyökről és hátrányokról faggatom. "Kapunk egy karaktert, aki nem modell alkat, rájuk tervezni nehezebb, mint a tökéletes arányú emberekre, ez már egy kihívás. Persze a stylingnak is megvannak a nehézségei, hiszen a színpadra szánt öltözékben benne kell lenni a saját személyiségünknek, ízlésünknek, viszont a jócskán eltörpül a tervezés mellett, hiszen az a legfontosabb, az alapvető feladat. Mikor már a színpadon van a "karakterem" úgyis csak azon izgulok, hogy nehogy leessen róla a ruha, közben pedig az is fontos, hogy az énekes jól érezze magát az adott öltözékben." Ez az, amit mi, nézők külön-külön nem érzékelünk, sőt a nyakamat rá, hogy azt sem figyeljük, hogy ha az énekes a jobb kezében tartja a mikrofont, akkor a hangsúly az öltözék bal oldalán lesz.

Sármán Nóra a hímzése fölé görnyedve készül a péntekre, látszólag teljesen kizár mindent, aminek nincs köze tűhöz és cérnához, aztán a Hófehér Jaguárról kezd mesélni. "Először hezitáltam, hogy mit kezdjek ezzel a dallal, majd hirtelen megszületett az ötlet: ez a srác azzal szédíti a csajokat, hogy van egy Jaguárja, egy ilyen laza karakterhez jár a feltűnő és luxust idéző öltözék, így egy elegáns zakót készítek, ami telis-tele lesz aszimmetrikus flitterdíszítéssel." Nórának jutott a "hálás feladat", hogy megoldja a néhány nap alatt felcsúszott kilók okozta zűrt, bár a műsor legfőbb szakmai tanulságának az időhiány és a színpadi öltözék tervezés szimbiózisában szerzett tapasztalatot tartja.

Teljesen besötétedett, közben pedig nyilvánvaló, hogy a divatkreátorok számára az esti megbeszélést nem jóleső pihenés, sokkal inkább feszített tempójú munka követi majd. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy vajon nem bánták-e meg, hogy belevágtak, hogy iskolát, családot hátrahagyva teszteljék saját tűrőképességüket. Herold Henriette meglepő őszinteséggel mesél. "Utolsó éves vagyok a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kötött anyag- és formatervező szakán, és épp ez az időszak lenne az, mikor végig a műhelyben vagyok és kísérletezem, helyette viszont itt a műsor. Már tudom, hogy kissé meggondolatlan voltam, hiszen most jött el az a pillanat, mikor elgondolkozom, hogy vajon megéri-e. Rengeteg kreativitás szabadul most fel belőlem, és érzem, hogy jó hatással van rám a közeg, hiszen itt találkozik ez a sok gondolat."

Beállítják a fényeket és a bútorokat az esti felvételhez, közben pedig hallgatom, ahogy a műsor producere és Görög Zita a versenyzőkkel együtt összegzi a pénteki műsor tapasztalatit. Úgy tűnik, hogy a meghitt műhely hirtelen csatatérré válik, hiszen az élő adás súlya olykor mind a készítőkben, mind a fellépőkben, mind pedig a divatkrátorokban visszatarthatatlan feszültséget generál. Megkérdeznem Zitától, hogy nem érzi-e úgy, hogy szakmai tanácsokon túl néha anyáskodásra is szorulnak a tervezők. "Próbáljuk terelgetni őket, hiszen többségük először van olyan helyzetben, amiben megmutathatja saját kreativitását és gondolatiságát a nagyvilágnak. Közben viszont a Megasztár és a Divatkreátor közti kötelék befolyásolja a tehetség kibontakoztatását: egy adott énekesnek, egy adott alakra, egy dal mondanivalója alapján kell tervezniük. Ilyen megmérettetésben még nem volt részük, ami feszültséggel jár. Sokszor próbájuk őket megnyugtatni, közben viszont nem vehetjük le a megmérettetés terhét a vállukról, hiszen ők jelentkeztek a műsorba, helyt kell állniuk."  

Örömmel nyugtázom, hogy végre zakatolásba kezdtek a varrógépek, szaporodnak a kávéspoharak, és kíváncsi vagyok, ha éjjel 3-kor visszajönnék, még munka közben találnám-e a tervezőket. Bizonyára igen, hiszen percről percre kisebb az esély, kevesebb az idő, hogy péntekre elkészüljön a tökéletes ruha, amiről már tudjuk, hogy rengeteg kritérium és inspiráció alapján születik. Reméljük, ennek fényében másképpen néztek majd a Megasztár-fellépők öltözékeire! Én biztosan.

 

 

Marosvölgyi Rita


fotó: Kertész László